Surprise!

Szisztok!:) Elnézést a hosszú csúszásért de nem volt ihletem egyszerűen:( De végre itt a tavaszi szünet és újult erővel vágunk neki a munkának:) Itt az új rész remélem tetszik majd :$

6.rész

Egy csók?Ennyi kell ahhoz ,hogy az embernek eszébe jusson rengeteg dolog.Az életem egy kis szakaszára már emlékeztem és most a kirakós kis darabjai is szépen a helyükre fognak kerülni.A raktárban töltött pár perc az emlékezésem napja óta a világon a legjobb nap volt.Szánk lassan vált el egymástól.Nem mertem Luke szemébe nézni de hogy is tudtam volna mikor már fél perc múlva a karjaiban kötöttem ki.
Pár óra "áram szünet" után az ágyamban találtam magam.Az ágyam végében Ash ült aki feszülten figyelte minden lélegzet vételemet.
-Jól vagy??Annyira aggódtam miattad!-Kérdezte homlokomat simogatva.Megpróbáltam felülni de nem nagyon sikerült.
-Igen minden oké...-feleltem nagy nehezen mire vissza huppantam az ágyra-Hogy kerültem haza?-Hunyorogtam nagy szemeimmel.
-Lukeal találkoztatok mikor te kimentél a mosdóból és össze estél.-A fejemben rögtön lejátszódott a csók-Nem értem miért nem mondtad,hogy rosszul vagy...-Idegesen felállt és fel alá járkált a szobámban.-Itthon kellett volna maradnunk...-Idegesen belerúgott az ágyba és a földre rogyott.
-Figyelj rám Ash...-oda másztam hozzá és megfogtam a kezét.-Ne érezd magad felelősnek a történtek miatt.-Nagy szemeivel engem nézett és elszökve láttam egy két könnycseppet az arcán.-Gyere ide.-Átöleltem a bátyámat életemben először önszántamból.
-Szeretlek Hanna!-Szorított magához erősen.
-Én is Ash...-Ölelése kezdett fojtó lenni-Öhm Ash .... oké mostmár elengedhetsz.
-Neeeem!! Soha.-Hosszas civakodás árával de sikerült kimásznom az öléből.Egyedül maradtam a szobában és gondolkoztam azon amire emlékeztem.
"-Luke!!Szeretlek!!-Zuhogott az eső és én sírva ordítottam utána.-Luke ne csináld ezt! Nem teheted!!-Felém fordult.Hűvös tekintete közeledett felém és mint aki utoljára csókolja meg azt akit szeret rám vetette magát.Emlékeztem arra is mikor először fogta meg a kezem...Mikor még csak kölykök voltunk és a kertben játszottunk."Gondolat menetemből a srácok őrült ordítása zökkentett ki.Mint akit légpuskából lőttek ki úgy rohantam le a lépcsőn.Gondolhattam volna...Minek is fárasztom magam mikor ezek itt majomkodnak...én meg azt hittem valami baj van...Istenem Hanna hogy jutott eszedbe,hogy ezek ...áhh hagyjuk.
A négy őrült egymás hegyén hátán feküdt.

-Ti meg mi a fenét csináltok?-Hangos nevetés (vagy inkább nyüszítés) után kaptam meg a választ.
-Mivan már játszani sem lehet?-Nem volt kedvem csak nézni őket így egy hangos "Kicsi a rakás" szöveg közepette én kerültem a halom tetére.
-Szállj le Hanna!-Szólt a halom alól a bátyám aki már az utolsó lélegzeteit vette.Röhögve segítettük fel Asht akinek már vörös volt a feje.
-Hé Hanna gyere velem...-Luke megfogta a karom és kivonszolt a teraszra.
-Uhh itt már lesz valami!-szólt gúnyosan utánunk Mike aki nagyon élvezte ezt a helyzetet.
-Mond.-Mosolyogtam rá.
-Csak bocsánatot szeretnék kérni a tegnapiért.Tudod....-Mutató ujjam a szája elé tettem és halkan ennyit súgtam neki:
-Semmi baj...Mindenre emlékszem.-Kezem elvándorolt teljesen a nyakáig.Szemeiben ugyan azt a csillogást láttam mint tegnap.Kezeit derekam köré fonta és megcsókolt.Azt akartam hogy soha ne legyen vége ennek a pillanatnak.

-Khm...-Igen a bátyám...mindig a legjobb pillanatban toppan be.Rögtön szétröppentünk amint meghallottuk a hangját.-Luke beszélhetünk egy kicsit?-A szokásosnál is sokkal idegesebb volt.Hemmo persze engedelmeskedett neki.Nem tudtam mit csináljak egyedül így kinn maradtam de egy kis idő múlva hangos veszekedésre lettem figyelmes.Az ajtó mögé álltam és ügyeltem arra hogy zajt ne csapjak.
-Luke tudod hogy ez nem helyes!!!Ő Calum barátnője volt és még a mai napig is az...-kis csend lett-még ha nem is emlékszik rá.
-Ash értsd meg !!Nem tehetem értsd meg!!Cal amúgy sem törődik vele...Szeretem őt és ő is engem!-Nagy léptekkel vágtatott fel a szőke a lépcsőn.Azt ajtó mögött egyszerűen nem értettem mi történhetett.Lukenak van más aki tetszik rajtam kívül?Calumnek van barátnője?Mi folyik itt? Ismét minden zavaros volt...Mire észbe kaptam addigra Ash jött volna ki hozzám de amint sprinteli akartam vissza a helyembe bele ütköztem abba a kurva virágcserépbe és egy hatalmas zajt csaptam.Ügyes vagy Hanna gratulálok.

Cinema Day

Szisztok! Wááh el sem hiszem,hogy már az 5. rész következik! Nagyon örülök annak is hogy olvassátok a blogom !!! :) Sok puszi nektek !!!

5. rész

Gyorsan kirángattam minden ruhát a szekrényemből és próbáltam keresni egy normális göncöt magamra.Nem jó...ez sem jó....MIT VEGYEK FEL?! Jött a nagy kérdés ami gondolom nálatok is minden reggel felmerül de nekem ezzel sosem volt gondom.Végül inkább abbahagytam a válogatást és ami először a kezembe akadt azt vettem fel.Végül csak a kezembe akadt valami.Egy farmer dzseki és egy ombrés ruha.Semmi kifogásom nem volt ellene.

Egy fehér tornacipőt választottam hozzá hisz mindig utáltam a magas sarkút.Szerintem én nem is vagyok lány....max valami ahhoz hasonló de igazi lány tuti nem.Gyorsan bepakoltam a kistáskámba pár "életmentő" cuccot és kifésültem a hajam.A táskámban kotorásztam amíg a lépcsőig nem értem.Hirtelen nagy csend lett erre lettem figyelmes.Hirtelen 4 férfi szem nézett ráma lépcső aljáról.
-Ti mit bámultok?!Mars ki a kocsiba!-mosolyogtam de ők csak álltak és pislogtak.Gyorsan leugráltam a lépcsőn.
-Lassabban szélvészkisasszony!-jegyezte meg Ash.Igen ez volt a becenevem oviban.Mindig szerettem rohangálni mint a hülye gyerekek.
-Kösz As.Inkább tereld a csordát a kocsihoz.-Böktem oldalba.
-Nagyon csinos vagy Hanna.-Nézett végig rajtam Luke nagy kék szemeivel.
-Köszönöm szépen.-Hosszú ideig néztünk egymásra és páztáztuk egymás végtelen tekintetét.
-Khm.....Ideje lenne indulni srácok!Rátok várunk-Törte meg ezt a szép pillanatot Cal.Egyre jobban érzem azt ,hogy közénk akar állni Lukeal.De miért?Semmi köze hozzá,hogy én kivel akarok lenni.Valami nagyon furcsa ebben az egészben.Szélsebesen beültünk a járműbe ami nálunk abból áll,hogy Mike és Cal veszekszik azon ,hogy ki vezessen.Most is így volt.
-Én vezetek!!!!-Mondta Mike és kinyújtotta a nyelvét Calra.
-Elegem van!-Calum a kocsi körül kergette Mikeot aki látszólag élvezte a hülyeséget.
-Na jó srácok elég legyen!Én vezetek...Olyanok vagytok mint a taknyos 5 évesek.Nyomás beülni a kocsiba!-Szólt a többiekre a batyám.
-Igen is apa!-Nézett rá kiskutya szemekkel Mike.Kisebb mosoly futott át az arcomon.
-Végre mosolyogni látlak.-Súgta Cal.
-Eddig is mosolyogtam...-vontam meg a vállam és kitekintettem az ablakon ahol már láttam a várost.Kisebb csend lett az autóban.
-Miért vagy ilyen ellenséges velem?-Kérdezett.
-Én egyáltalán nem vagyok ellenséges...de vannak olyan dolgok amikre nem akarok emlékezni.-Ezzel elárultam magam.
-Mik azok a dolgok?-Éreztem a lehelletét a nyakamban a szívem majd kiugrott a helyéről.Ez volt életem leghosszabb utazása.Rövid idő múlva megálltunk és gyorsan kipattantunk a kocsiból.Körülnéztem...az utcán sétáló emberek,a galambok nyugodtan csipegettek az útszélen.MI A F*SZ?!!! Pár másodperc múlva 1 őrült rajongó vetette a fiúkra magukat.
-Srácok!!!!-A hatalmas tömeg közepére kerültem.Majdnem agyon nyomtak.
-Bocsánat lányok sietünk!-Karolt fel Ash és elindultunk a pláza felé.Benn a szokásos nyüzsgés.Cal és a többiek pár fotót készítettek a rajongókkal.
-Na mit nézünk?-Karolt át Mike aki éppen egy kis kukoricán nyamnyogott.
-De bunkó f*sz vagy Mike....-Szólt Cal.

-Ja bocsi.-Levette kezeit a nyakamból és felém tartotta a már majdnem üres popcornos dobozt.-Kérsz?-Na jó.Egyáltalán nem volt valami nagy étvágyam és semmi kedvem nem volt elvenni a kajáját így egy határozott nemet mondtam.
-Köszi Mike nem kérek edd csak meg.-Megrántotta vállait és Lukehoz ment aki épp az aktuális mozikínálatot nézte.
-Nézzük a...Hogyan rohanj a vesztedbe-t!!!!Légysziii Hannaa!!!-Nézett bociszemekkel Ash.
-Jólvan jólvan.-A beleegyezésem olyan volt a fiúknak mintha az anyukájuk lettem volna és megengedtem nekik,hogy csokit egyenek vacsi előtt.Élveztem ahogy láttam mennyire boldogok együtt.Megvettük a jegyeket és sietve a kajákat is.Lassan sétáltunk a termünkhöz.Benn szinte csak mi voltunk.Kihalt volt a mozi.Leültünk és vártuk,hogy a film elkezdődjön.A fiúk annyira nem bírtak magukkal,hogy a másik terembe is áthallatszódott a hangjuk.
-Kérem csöndesebben!-Jött be az elegáns kis hölgy,hogy figyelmeztesse a fiúkat.Mielőtt Luke megszólalhatott volna a szavába vágtam.
-Köszönjük,hogy szólt!Megígérem kordában tartom őket!-Ezzel a nő elment és mindenki rám nézett.Úgyéreztem,hogy elrontottam valamit.Biztos be akartam neki szólni.Végre elkezdődött a film.Baromi jóléreztük magunkat.A srácok köhögésbe fulladó nevetése volt  legjobb.
-Srácok én elmegyek a mosdóba!-Senki nem válaszolt így elindultam a mosdó felé.Éppen bementem volna az ajtól mikor valaki berántott az egyik raktár helyiségbe.
-Te mi a frászt csinálsz??!!Normális vagy?-Suttogva ordítottam....márha lehet ilyet.
-Stt!-számra tette nagy ujját.Tudtam,hogy Luke az bár nem láttam őt. A hangját 1000 közül is felismerem.-Már hetekkel ezelőtt megakartam ezt tenni ismét, de te nem emlékeztél...azt akarom,hogy emlékezz legalább rám....ránk és arra ami volt.-Derekamra tette nagy kezeit és lassan magához húzott.A szívem a torkomban dobogott.Sosem éreztem még ilyet.Behunytam szemem és hagytam,hogy a szívem vezessen.Szánk lassan csókban forrt össze és hirtelen minden világos lett.Tudtam mi volt .... és már azt is,hogy mi lesz.

...Nem hiszemel...

Sziasztok!:) Sajnálom,hogy csúszott a rész :) Puszi nektek!!:)

WHAT???!!!Nem nem....ilyen nem létezik.Nem lehet,hogy ő az.Talán jobb lenne ha szólnék valakinek...de akkor tök hülyének nézne mindenki.Talán jobb lenne ha elfelejteném...igen ez az elfelejtem és minden jó lesz!Nyugtattam magam ezzel a pár sorral de legbelül féltem.Már értettem miért lettem ideges íz érintésétől és,hogy miért ilyen furcsa...de mégsem mondhattam senkinek semmit.A kanapén ülve idegesen birizgáltam egy kilógó cérnaszálat a nadrágomból.A konyhából édes illat szűrődött ki de nem volt kedvem oda menni.A nap erős fénye szinte átjárta egész testem.Fejemet a kanapéra döltöttem és lehunyt szemmel elmerültem a gondolataimban.Pár percig teljes nyugalomban ültem de valaki fölém hajolt és édesen nyomott egy puszit a homlokomra.
-Gyere kajálunk!-a hang lágy volt.Hangja tele volt szeretettel,törődéssel és mégis parancsoló volt a hangja.Jókislány módjára követtem és leültem mellé az asztalhoz.Gyönyörűen volt megterítve de csak 2főre.

-Csak mi eszünk?-Fordultam felé a villát birizgálva.
-Látsz itt valakit rajtunk kívül?-csönd lett-Na látod.-Oké...nem kellett volna ennyire letolni miatta.Kezemmel az államat támasztottam és néztem ahogy a szőke konyhatündérkedik.Elmerültem a mozgásában.Mire észbekaptam addigra Luke már kész volt.
-Tessék.Jóétvágyat!
-Köszönöm!Neked is.-Mosolyogtunk egy sort egymásra és jóízűen falatoztuk a kész ételt.Én őszíntén szólva enni sem bírtam nagyon folyton csak azon kattogott az agyam,hogy aki meg akart ölni az velem egyházban lakik és mi van ha újból bepróbálkozik?
-Valami baj van?-Nézett rám kerek szemekkel Luke.
-Nincs semmi jól vagyok tényleg csak nem vagyok annyira éhes.-A tányéromat néztem és próbáltam pár falatot lenyomni a torkomon.Nem tudtam elmondjam-e neki a dolgot.
-Hát jó de ha nem eszed meg magadtól megetetlek.-Hirtelen felnéztem rá és tágra nyílt szemekkel néztem ahogy egy falat ételt felém tol a villámmal.
-Itt jön a repülő!-Vigyorgott azzal a zavarba ejtő mosolyával.Próbáltam elhúzni a fejem de a tekintete magához vonzott.-Ügyes kislány.-Tette le a villát az elégedett képével.
-Luke...-Szóltam hozzá félénken mire tekintete rám szegeződött.
-Tessék.-Szólt felém.
-El kell mondanom valamit...De félek,hogy hülyének néznél.-kis szünet
-Sosem néznélek hülyének.Mond mi nyomja a szívedet !-Kezemet óvatosan megfogta és mélyen a szemembe nézett.
-Én...-mielőtt elkezdtem volna a mondani valóm betoppant Mike.Igen neki is igazán most kellett megjönni mikor épp egy bizalmas beszélgetést folytatnék Lukkal.
-Mi ez a nagy csend hírtelen?-Mosolygott ránk Mike aki látszólag valamit forgatott a fejében.
-...Semmi...de neked nem kéne dalt írnod mucika?-Mucika?????Na jó Hanna ezt elbasztad.
-St!!Még Ash meghallja egész reggel ezzel basztat!-Gyorsan magához fogott egy zacskó ropit majd felszaladt a szobájába.Nagy kuncogásban törtünk ki mindketten mikor hallottuk az ajtó csapódását.
-NEM LÁTTÁTOK MIKEOT?-Kiáltott zihálva Ash aki látszólag már mindenhol kereste Mikeot.
-Nem.De mintha valaki elszaladt volna a medence felé.-Szórakoztam kicsit a bátyámmal.
-Gonosz vagy-Fordult felém Luke.
-Ennyi kijár nekem.Lassan már 19 éve boldogít-Miután mindenki elment elpakoltunk és kimentünk a teraszra.Egymás mellett álltunk.Nem kérdezett rá mit akartam mondani de én sem akartam már utólag elújságolni neki a hírt.
-Na srácok nem megyünk valahova?-Karolt át mindkettőnket Cal.Luke rám nézett kérdőn és én bólintottam egyet.
-Menjünk!De hova akarsz menni?-Vette le válláról Cal erős kezét.
-Jól hallottam együnk valahova?-Szólt Mike a felettünk lévő erkélyről.
-Igen füles bagoly megyünk.-Viccelődtem vele.
-Menjünk moziba!-Jött ki Ash a házból.-Hé Mike szívem nem kéne valamit csinálnod?-Nézett rá csábos szemekkel.
-De drágám most éppen moziba kéne mennem!-Csavargatta kusza haját.
-Jó srácok elég lesz!Mindenki készülődjön nyomás.-Kikászálódtam a fiúk közül és karba tett kézzel figyeltem ahogy bemennek készülődni.
-Igen is főnök!-Nyomott Ash puszit az arcomra.
-Főnök asszony!-Álltam elégedett képpel előtte.Gyorsan mindenkit feltereltem a szobába.Tiszta birkapásztornak éreztem magam.