ITT A STORY FOLYTATÁSA:
https://www.wattpad.com/139100369-amn%C3%A9zia-i-give-up

The Truth

Sziasztok! :) Szép napot mindenkinek :D Itt az Amnézia legújabb része:) xoxo Merci

13.rész

Mivel mindenki Calummel volt elfoglalva így nem is hallották, hogy hazajöttem.Óvatosan surrantam be a szobámba és lefeküdtem aludni.Reggel minden csendes volt.A nyári nap kellemes sugarai simogatták bőröm és a halk szellő cirógatta a hajam.Elégedetten ültem fel ágyamon és túrtam bele kusza hajamba.Arra gondoltam, hogy "Mostmár minden jó lesz".A telefonomat keresve rúgtam le a takarót magamról.Körülnéztem de a telómat sehol sem láttam.Nem mintha akkora kupi lett volna a szobámban.A fürdőszobába siettem és amit a tükörben láttam kicsit megrémisztett.Gyorsan megmosakodtam , felkötöttem a hajam és egy enyhe sminket vittem fel arcomra.Mikor késznek nyilvánítottam magam akkor egy hordható ruhát kerestem a szekrényemben. Ruha ruha hátán de egy normálisat sem találtam.Nagy meglepetésemre előkerült az egyik farmerom zsebéből a telefon de azt sem tudtam, hogy került oda.Nem idegesítettem magam nagyon í ruhán ezért arra jutottam , hogy egy egyszerű kis farmernadrággal és egy rövid ujjú pólóval kibékülök.Magamra vettem a kiválasztott ruhadarabokat és lebaktattam a lépcsőn.Teljesen üresnek és kietlennek tűnt a ház.A konyhába mentem ahol egy bögre kávét készítettem magamnak. Közben a telefonomon kutattam a mai híreket.Az interjút kerestem ahol tisztára mosom a 5sos-t és nem sok keresgélés után rá is bukkantam a cikkre.
"A 5SOS újdonsült dívája felháborodottan nyilatkozott magazinunknak az őket ért vádakért"-Már megint dívának nevezett.De ahogy most visszagondolok nem is voltam mérges.-"Miss.Irwin a minap felkereste magazinunkat,hogy elmondja az igazságot Michael Cliffordról és Luke Hemmingsről.Állítása szerint Michael-el semmi sincs köztük szimpla barátságnál , viszont a banda jóképű énekesével szorosabb lett a viszonyuk a baleset óta.Vajon Luke elcsavarta véglegesen a lány fejét vagy ez ismét egy futó kaland Luke életében?"-A cikket olvasva végig gondoltam minden egyes szót amit leírt.Semmi sértőt nem találtam a "díva" elnevezésen kívül.Örömmel zártam le a telefont és fejeztem be a reggeli kávémat.Beszélgetésre lettem figyelmes az emeletről. A poharat letéve gyorsan felsiettem Cal szobájába és meglepődötten láttam , hogy minden rendben.
-Minden oké srácok?-Tettem karba kezeim és egy kis mosolyt csaltam arcomra.
-Jóreggelt!-Köszöntek kórusban még Cal is aki félholtan feküdt.
-Minden a legnagyobb rendben van.-Nyomott csókot ajkamra Luke.
-Örülök neki!-Mosolyogtam rá.
-Este nem is láttalak.-Vágott szomorú fejet és lebiggyesztette ajkait.
-Fáradt voltam és elmentem aludni.-Füllentettem egyet.
-Héééé! Hanna!-ölelt meg Mike.-Mit főztél ma reggel?-nézett rám kiváncsian.
-Sajnálom Mike de ma te vagy a soros.-Fejemet Luke vállára hajtottam.
-Szia Hanna!-köszönt Ash is aki el nem mozdult Cal ágya mellől.Beszélnem kellett Cal-al, hogy mi történt vele.Elgondolkodva pásztáztam Cal arcát aki ugyan ezt tette.
-Héé! Föld hívja Hanna-át!-Zökkentett vissza a valóságba Mike.
-Bocs csak elgondolkodtam.-Már levágta a helyzetet és kitessékelt mindenkit a szobából.Az ajtónak dőlve álltam és Cal-t pásztáztam.
-Gyere közelebb.-nyögte fáradt hangon.Lassan közelebb sétáltam hozzá és leültem az ágya szélére, majd belekezdtem.
-Hogy vagy?-Tettem karjára a kezem.
-Jólvagyok!Köszönöm...-láttam mennyire fáj neki már megszólalni is.
-Mi történt tegnap este?-arcom elkomolyodott.A levegő nehezebb lett.
-Nem beszélhetek róla.Elmondanám neked nagyon szívesen de... nem lehet.-szemei könnybe lábadtak.
-Nekem bármit elmondhatsz.-Néztem nagy szemeibe és próbáltam győzködni.-Kérlek! Hallgass rám ! Könnyebb lesz neked is és nekem is.Megoldunk mindent.-Hosszasan fogatta szemeit és tanakodott mit tegyen míg végül el nem kezdte mondani az igazságot.
-Amit most elmondok csak te tudhatod és senkinek nem mondhatod el!-Mondta komoly arccal.

News

Sziasztok:) !Szép tavaszi napot kívánok nektek! :)) Meghoztam a 12. részt! Remélem mindenkinek tetszeni fog!:) xoxo Merci!

Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCvZ9f4mhDeFx0VDJVoQB1VQ

12. rész

Egy átlagos reggel átlagos emberekkel egy átlagos házban.Ez az a dolog ami nálunk egyenlő a lehetetlenséggel.Minden nap minden percében történik valami.Ez a mai reggelen is így volt.Álmos fejjel könyököltem fel az ágyamról.Mike és Luke kiabálása mára már megszokott lett de most a szokásosnál idegesebbnek tűnt a hangjuk.Az az érzés fogott el hirtelen, hogy "Ha most lemegyek leordítom a fejüket".Idegesen baktattam ki a szobámból még a kilincset sem láttam normálisan.A lépcső tetejéről már láttam a fiúkat akik épp egy újságon civakodnak.

-Hey srácok!-hunyorogtam-Nem lehetne ezt egy kicsit halkabban?-Hemmo és Mike rám néztek mintha sosem láttak volna embert akit kora reggel felvertek az ágyból.

-Jóreggelt Hanna!-nyomott puszit a homlokomra Ash-Nem igaz,hogy még ehhez nem szoktál hozzá.-Nevetett miközben lesétált a lépcsőn.

-"Hanna Irwin szorosabb viszonyt ápol a 5seconds of summer gitárosával Michael Clifforddal?"-Szemeim tágra nyíltak a meglepettségtől.Mégha Luke Hemmings-et írták volna megérteném de Michaelt egyáltalán nem.

-MI A SZAR?!-Hangom a szokásosnál vékonyabb volt de Hemmo csak folytatta.

-"Miss.Irwin a banda tagjainak igen csak megnehezíti az életét főleg az utóbbi hetekben.Az autóbalesete után igen csak távolság tartó lett Calum Hood-al.Lehet,hogy a banda szívtiprója Michael elcsavarta a lány fejét?Az utóbbi napokban igen sokat látták együtt a két szerelmes párt kéz a kézben."

-Na jó ez nem igaz!!!-Szaladtam le a lépcsőn és megnéztem a cikkhez csatolt képet.Hemmo-ra néztem de ő még csak rám se bagózott.

-"Legfrissebb híreink szerint Hanna nemrég súlyos tüdőgyulladást kapott egy hisztije után."-folytatta-"Talán egy újabb díva hugicával állunk szemben?"-Itt telt be a pohár.Kikaptam az újságot Hemmo kezéből.Lehuppantam a kanapéra és zokogni kezdtem.

-Ugyan Hanna...-Ült le mellém Ash-Kit érdekel mit mondanak az emberek?Mi tudjuk mi az igazság.

-Te ezt nem érted...-Töröltem könnyeimet.

-Figyu  kislány...Egy újság miatt se sírj!A twitteren a rajongóink imádnak téged!Nem fogják elhinni.-Nyugtatgatott Mike és felém nyújtott egy papír zsepit.

-Luke...-fordultam felé-Ugye te nem hiszed hogy én és Mike...-a szavamba vágott.

-Nem!...Nem hiszem el.-mosolyodott el de éreztem ,hogy bántja a dolog.-Lehet hogy vannak utálóid.-sétált felém-Kinek nincsenek?-guggolt le elém.-De mindig gondolja arra amit most mondani fogok. "Amíg vannak olyan emberek akik utálnak valamit rohadt jól csinálsz!"-mosolygott azzal a tipikus Luke arccal.

-Na és mi van Calummel?-Nézem kérdően Ashton-ra.

-Dobtam neki egy üzenetet este és hívtam is de nem vette fel.-Szólt Mike.

-Nagyszerű...akkor most mi lesz a holnapi koncerttel?-Morcoskodott Luke.

-Addigra csak előkerül.-Kacsintott Ash.

-Figyu srácok én kajás vagyok úgyhogy együnk valamit-Hoztam fel az ötletet.A teraszajtón egy csapzott hajú srác sétált be zihálva.

-Cal! Te hol a fenében voltál?-mordult a fiúra Luke de mielőtt ezt kimondhatta volna a srác összeesett.

-Úristen ! Mike segíts bevinni a szobába.-Pattantam le a kanapéról és egyből a segítségére siettem.

-Hanna menj arrébb mi felvisszük.-Lökött arrébb Mike.Semmit sem értettem újra...Mi történt vele?Ki kellett derítenem.

-2 ÓRÁVAL KÉSŐBB-

Semmi...Semmi életjelet nem mutat.Egyre csak azon jár az eszem,hogy mi történhetett de még itt volt az újságcikk is amit nem hagyhattam annyiban.Megkerestem a magazint amiben a cikk volt és felhívtam a szerkesztőt de csak a titkárnője vette fel aki egy időpontot adott mára.Meg kell magyaráznom ezt az egészet.Mindenki Calum-el volt elfoglalva így szinte észrevétlenül suhantam végig a házon a táskámat keresve.Közben össze szedtem minden gondolatom és próbáltam megfogalmazni magamban,hogy mit mondok majd.Nem akartam taxival menni így sétáltam.Minden egyes utcán ahol ténferegtem az emberek lenézően néztek rám.Kezdett üldözési mániám lenni.Mikor megpillantottam az irodaházat egy pillanatra eltántorodtam az egésztől."Hanna szedd össze megad"Ez a mondat fogalmazódott meg bennem abban a percben.Még be sem léptem az ajtón de már tudták ki vagyok és azt is hogy kihez jöttem.

-Miss.Irwin! Erre tessék.-szólt egy szőke magas modell alkatú nő.Felvezetett Mrs.Carterhez akit újságíró tanoncok tizede vette körül de amint meglátott kitessékelt mindenkit a teremből.

-Nos Miss.Irwin miért látogatott el hozzám.-Gúnyosan mosolygott miközben tollát kattogtatta.

-Tudja a minap megjelent rólam egy cikk ami teljes egészében hazugság.-Néztem bátran világos zöld

szemeibe.

-Nos itt az ideje,hogy elmondja mi az igazság.-A kattogás abban maradt és feszülten figyelte minden mondatom és miden gesztusom.Próbáltam semmi érzelmet nem mutatni.Elmondtam mindent a balesetről és arról hogy mi volt köztem és Cal közt. A látomásokról és az egyéb Cal féle dolgokról egy szót sem mondtam.Arról is felvilágosítottam ő nagyságát ,hogy Mike-al semmi sincs köztünk.

-Na és mi van Luke Hemmings-el?-Tette fel a kérdést cinikusan.-Jóképű, rock stár.Biztosan nem közömbös.-Egy pillanatra azt sem tudtam mit mondjak. Csak ültem és vártam,hogy valami történjen de akkor eszembe jutott,hogy ha most nem mondom el máskor úgy is kiderülne.

-Luke-al...együtt vagyunk.-Erre felcsillantak izzó szemei és láttam,hogy minden egyes apró részlet érdekelné rólam és Hemmo-ról.Nem mondtam neki semmit csak annyit amennyit úgy éreztem tudnia kell.Az interjú végén megköszönte az információkat és elköszönt.megkönnyebbülten sétáltam haza és már nem érdekelt ki mit hisz.De ami a következő nap várt  azt én sem gondoltam volna.

The power of music

Sziasztok! :) Remélem mindenki megvan :) Ez már a 11. rész lesz a blogomon :) Nagyon örülök hogy ilyen sokatoknak felkeltette az érdeklődését a történet :) Imádlak titeket puszi :) xoxo
Wattpad: http://www.wattpad.com/myworks/37632647-amn%C3%A9zia
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCvZ9f4mhDeFx0VDJVoQB1VQ

11.rész

Gyönyörűen sütött a nap Los Angeles utcáin.Nagyon örültem,hogy a csapattal lehetek de annak még jobban,hogy ilyen szép idő van.Utunk a városban nem volt zökkenő mentes.Minden sarkon meg kellett állnunk a rajongók miatt akik vagy képet vagy egy autogrammot akartak.Nevetgélve szeltük az utat addig amíg meg nem pillantottam egy lemez boltot.
-Srácok...Én ide most bemegyek!-Nyitottam nagyra a szemem.
-Én is bemegyek veled! Már akartam venni pár új cd-t.-Helyeselt Mike haját igazgatva.-Héy addig ti elmehetnétek venni fagyit.

-Mire hazaérünk Cal befalja az összeset.-kacagott hangosan Luke.
-Na most fogd rám.-Durcáskodott Calum.
-Jólvan srácok ne viselkedjetek úgy mint az 5 évesek.Indulás fagyit venni.-Szólt rájuk Ashton jókedvűen.-Itt találkozunk!-Mi hevesen bólogattunk. Clifforddal elindultunk a boltba.Köztudott ,hogy én imádom a Green Day-t így egyből megpillantottam a legújabb cdjüket.A kezembe vettem a lemezt és ennyi elég volt ahhoz,hogy ismét előtörjön az "emlékezési roham".
"Mintha a gyermekkorom egy kisebb része tért volna vissza belém.Már tudtam mennyire is szerettem a fiúkkal lenni.Mindig együtt hallgattuk a zenéket.Mikor ők hevesen próbáltak én mindig ott voltam.Emlékszem az első koncertjükre.Mikor Luke Ashtont megkérte,hogy legyen a dobosuk és le is fényképeztem azt a pillanatot.Ezekután költöztünk Los Angelesbe."
-Hé nézd mit találtam!-bökött meg Mike.Nem is figyeltem rá csak hagytam hogy az emlékek átjárják az egész lényemet.-Minden rendben?-Hadonászott előttem a kék hajú srác.
-Persze.-Mosolyogtam de nem mondtam el neki,hogy mit láttam.Nagyon sokáig nevetgéltünk benn a boltban. Az eladónak szinte az agyára mentünk.A délutánból hamar este lett.Akkor jutott eszünkbe ,hogy a srácok már régóta kinn várnak ránk.A pénztárhoz sétáltunk és megvettük a lemezeket.

-Gyalog menjünk haza?-Mosolygott Mike.
-Nincs ellenemre.-Vigyorogtam rá.Hazafelé baktattunk és közben beszélgettünk.Michael-el annyira könnyű beszélgetni.Olyan közvetlen és kedves ,hogy az már szinte rémisztő.Egy kis utcába tévedtünk ami teljesen sötét volt.Őszintén szólva volt egy fura érzésem mintha valaki figyelne minket.
-Oh remek zsákutca.-Pattogott Mike.
-Jajj ne pattogj már! Visszamegyünk és kész.-Böktem mellkasba.
-Tudod,hogy utálok sokat gyalogolni...főleg fölöslegesen.-Nyavalygott mint egy kisbaba.Lassan sétáltunk a feketeségben egymás kezét fogva mindaddig amíg az utunkat el nem zárta egy fekete autó.A kocsi lámpájának fénye elvakított és már csak azt vettem észre,hogy valaki megragad és betaszigál az autóba.
-Segítség! Mike segíts!-Mikey-nak nagyon jó a lélekjelenléte az ilyen helyzetekben és ezért most sem esett nehezére megvédenie engem.A két kopasz embert leütötte a földre és engem kihúzott a kocsiból.
-Szaladj Hanna!-Zihált hevesen Mike.
-NÉLKÜLED NEM MEGYEK EL!-Szememből a félelem szülte könnyek jöttek elő.Nem hagyhattam magára.
-Könyörgöm neked most az egyszer hallgass rám.-Torzult el a hangja.-Kérlek...-Arcomat két kezében tartotta.Homlokunk összeért és egymás könnyes szemét pásztáztuk.
-Nem megyek el nélküled!-Szöktem ki kezei közül.A hátunk mögött az egyik pasas magához tért és felém igyekezett.
-ENGEM AKARSZ?!! GYERE ÉS KAPJ EL!!-pimaszul kiáltottam neki amire ő egyre mérgesebb lett.

-Ne tedd...-súgta mögülem Mike.Fejemet a férfi felé fordítottam aki éppen a karomhoz ért volna de én gyorsabb voltam és egy állassal kiütöttem.Ezután megragadtam Mike karját és futottunk haza.Az egész utat végig ziháltuk.Nem is éreztük a fáradtságot.A házhoz érve berontottunk a terasz ajtón keresztül és levágódtunk a padlóra.
-Veletek meg mi az isten történt?!-Kiáltott ránk "apu" (Ashton).Mi csak egymásra néztünk Mike-al és elnevettük magunkat.
-Te aztán jó nagyot behúztál a pasasnak!Büszke vagyok rád.-Ült fel Mike.
-Van egy kis gyakorlatom.Én is köszönöm amit értem tettél.-Könyököltem fel és egy öleléssel jeleztük hálánkat.
-Jó és most nekünk is mondjátok el,hogy mi történt.-Morcoskodott Luke.
-Már vagy 1000-szer hívtunk titeket.Cal még utánatok is ment!-Ez a mondat szöget ütött a fejemben.
-Utánunk indult?Mikor?-Hangom komor lett.
-Vagy egy félórája.-A padlón fetrengve néztem Luke-ra aki nagyon mérgesnek tűnt.
-Lehet,hogy...-Csuklott el Mike hangja aki éppen felsegített a fölről.
-Az nem lehet Mike...Nem tenne ilyet...-Néztem zavartam hol Luke-ra hol Mike-ra.
-De hisz tudod mit akart veled tenni!Szerinted ezt nem merné megcsinálni veled?Ne légy ennyire naív...-Bántottak a szavai de nem igazán érdekelt.
-Na jó...én semmit sem értek úgyhogy valaki világosítson fel!-Hangzott a bátyám komoly hangja.Mi pedig csak álltunk lesütött szemmel előtte.
-Ash...most kérlek hallgass meg minket.-Szóltam halkan miközben leültünk a kanapéra.Hosszan meséltük neki az egészről.Mostmár ő is tudta mi történt.
-Hanna nekem kellett volna először mondanod ezt...-szemeimet forgatva hallgattam a letolását.
-Ash ez most nem segít! Nem apáskodhatsz folyton!Ez most nem egy kis családi vita ez .... más.-Magyarázta Mike.-Most azt kell kiderítenünk,hogy ő küldte-e ránk azokat a fickókat vagy sem.
-Igazad van.-Helyeselt Luke aki  csak az ablakot bámulta.
-Luke mit bámulsz?-Néztem rá furcsán.
-Csak azt ,hogy mennyire változik a világ és ,hogy mennyire változnak az emberek.Egy pillanat elég ahhoz,hogy minden jó csak emlék legyen.-Átéreztem ugyan azt mint ő.Valaha Cal nekem is a barátom volt és őszintén szólva hiányzik a vele eltöltött idő de ezek csak emlékek.Helyüket átvette a félelem és a csalódottság.Csöndesen Luke felé sétáltam.
-Hey!Nem lesz minden és mindenki rossz.Vannak még a világon jó dolgok!Ha valaki mi soha nem fogunk neked csalódást okozni...ezt megígérhetem.-Kezünk egymásba fonódott és csak tovább pásztáztuk a várost.

-Bennem csalódni fogsz...-Fogta meg Ash Hemmo vállát.-Megettem az utolsó pizza szeletet...sajnálom.-Luke viccesen felhúzta szemöldökét és válaszolt.
-Hát meg kell,hogy lepjelek ... de most sem csalódtam benned.-Nevették el magukat.
-Jó gyerekek ha befejeztétek az érzelgést akkor mennyünk és dobjunk Cal-nak egy sms-t ,hogy minden oké.-Állt fel Mike a kanapáról.-Ja és utána mit szólnátok ha együtt főznénk valamit?-Mondta tele lelkesedéssel Mike.
-Benne vagyok!-Ezután az agyam csak azon kattogott ,hogy mit dobjunk össze.
-Na de mind ezek előtt!-Szakította meg a gondolatmenetem Luke.-Családi ölelés!!!-Egy hangos "Ó" hagyta el mindegyikőnk száját.Luke karja olyan nagy volt,hogy mind a hármunkat át tudta ölelni.Ezekután jöhetett a főzőcske.

A dull day

Sziasztok!:) Remélem minden oké veletek:) Emlékeztetnélek titeket a képekre !! :) Mindenki amennyi 5sos rajongót ismer csináljatok sok sok képet:) Jöjjön a következő rész! Puszi:)
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCvZ9f4mhDeFx0VDJVoQB1VQ
Wattpad: http://www.wattpad.com/myworks/37632647-amn%C3%A9zia

10.rész

Egész jól alakult a popcorn csata.Sokat nevettünk egymáson és Mike-on aki azzal szórakozott,hogy bedugta a pattogatott kukoricát az orrába.Vicces volt hárman aludni egy ágyban főleg mikor lerúgtam mindent na meg mindenkit az ágyról.Másnap kipihenten ébredtem fel.Felülve az ágyon nem találtam senki ahogy a telefonomat sem.Lázasan keresgéltem a párnák és takarók alatt amíg meg nem találtam."Uramisten!Már ennyi az idő?" Na igen 10 óra volt.Túl sokáig voltunk fenn a srácokkal az tény de nem gondoltam volna,hogy eddig fogok aludni.Kócos hajjal és pizsamában caflattam le a lépcsőkön.Furcsa csend volt a házban.Ilyenkor már rég Mike csámcsogását szoktam hallgatni és Ashton idegesítő okítását,hogy:"Mike ne egyél úgy mint egy malac!"Körülnéztem a lépcső alján és egy kis cetlit pillantottam meg a hűtőn.

"Jóreggelt!Nem akartunk felkelteni.Interjúra mentünk egy óra felé jövünk! Mike xoxo"

Király!Enyém a ház.A helyzetet kiélvezve először bekapcsoltam a tv-t és készítettem magamnak egy kávét.Minő meglepetés a srácok voltak a tv-ben.A kávém mellett néztem ahogy a fiúk sok vicces kérdésre válaszolnak.Nagyon mókás volt.Felhangosítottam a tv-t,hogy halljam a konyhába is.Kivittem a kávésbögrémet és felbaktattam az emeletre ahol felvettem egy normális göncöt és rendbe tettem magam.A nappali ágyán megcsörrent a telefonom.Kánforként szaladtam át a házon egészen a nappaliig.Rávetettem magam az ágyra és felvettem a telefont:

-Szia Horkolós! Miújság?

-Szia Nagy Piros kutya! Már megittam a reggeli kávém és fel is öltöztem!Láttalak titeket a tv-ben!

-Minő meglepetés.11-re érted megy Carl a sofőrünk és elhoz hozzánk!

-Hová megyünk?

-Titok!-a szavába vágtam

-De Mike...-és letette.Jellemző.Sosem mondanak semmit.Mindig magamnak kell rájönnöm mindenre.A táskámba pakolásztam 1-2 dolgot és az órára pillantottam.Már fél 11? Úristen.Sietnem kellett.Leértem a ház elé és egy nagy fekete BMW állt előttem.

-Miss Irwin?-Szólt a rekedtes hang.

-Én lennék.-próbáltam az arcát fürkészni a fekete üveg mögül.

-Szálljon be kérem.-Beszálltam a kocsiba.Beülve csodáltam a szép tiszta fekete színű autót.
-Hová megyünk?-Tettem fel félénken a kérdést.
-A srácok azt mondták ne mondjak semmit.-Válaszolt kedvesen.Türelmesen ültem végig az út hátralévő részét.Egy étterem előtt álltunk meg.
-Megérkeztünk.-Udvariasan kinyotta Carl az ajtót majd azzal a lendülettel el is tűnt.
-Aúú!-Hallatszott a hangos nyavalygásom.-Ashton! Ez nem volt szép.-Dorgáltam meg a bátyámat aki huncut mosolyával nevetett.
-Jaj elnézést hercegnő!-Mérgesen forgattam a szemem.
-Dugulj el!-kis szünet-Hol vannak a többiek?-Tanakodtam a táskámat rendezgetve.
-Gyere utánam.-Besétáltunk az étterembe.A terem sarkában egy óriási asztalnál ült a 3 eszement fiú.Minden lépésemet követték a bennülő kislányok.Szinte megöltek a nézésükkel de csak egy igazán...Calum.Igaz ő nem kislány de mégis olyan féltékenységgel tekintett rám mint a többiek.
-De jó a hajad Hanna! Elestél?-Jegyezte meg Mike.

-Én nem vagyok olyan ügyetlen mint te kedves Michael.
-Na jó abba hagytam! De tényleg csinos vagy!
-Köszönöm.-Szépen próbáltam leülni a székemre de nem szabadultam a bókoktól még most sem.
-Elbűvölő vagy.-Nézett rám Luke.Szinte belepirultam ebbe a mondatba.
-Jól nézel ki.-küldött egy eröltetett mosolyt felém Cal aki a szalvétával szórakozott.
-Köszi.-Végignéztem a társaságon.-Szóval kajálni jöttünk vagy szalvétákat hajtogatni?-Kérdeztem a srácoktól.
-Persze,hogy kajálni.
-De akkor rendeljünk is valamit!-Mindenki lázasan páztázta az étlapot és a kínálatok közt válogatott.
-Mike édes te mit választottál?-csavargatta a haját Luke.
-Én téged eszlek meg.-Pirult el Mike aki hevesen rebegtette szempilláit.A rendelésünket szép lassan felvették majd ki is hozták.Két tizenhat év körüli lány jött az asztalunkhoz.
-Bocsi srácok ,hogy zavarunk de kérhetünk egy autógrammost és egy képet?-A többiek jókisfiú módjára elálltak és megölelték őket majd autógrammot is adtak.
-Hanna lefényképezel velük?-Bólintottam egyet majd csináltam egy képet a rajongókról és a majmokról.A lányok megöltek már csak azzal is amilyen rosszindulattal néztek rám.
-Köszönjük srácok!Szeretünk titeket!-Köszönték meg a képet és az aláírást.Még láttam ahogy hátranéznek rám és egy gúnyos vigyorral az arcukon távoznak az étteremből.Unottan ettem meg az utolsó falatokat a kajámból mikor a többiek kérdezősködni kezdtek.
-Mi baj van Hanna?-Kérdezte a bátyám.
-Semmi csak annyira csúnyán néztek azok a lányok akik itt voltak.Tuti utálnak mert veletek vagyok.
-Ez butaság.-szólt bele Luke.
-Aki téged nem szeret azt mi sem szeretjük.-Kacsintott Mike egy vigyorral kísérve.
-Hagyd őket a francba nem érnek annyit.-Mosolygott Cal is.
-Köszönöm srácok.-Furcsa de sokkal jobb kedvem lett.A délután hátralévő részét az egész csapat együtt töltötte de még én sem tudtam milyen meglepetés vár rám.

#FIGYELEM

Sziasztok:) Szeretnétek benne lenni egy videóban amit a 5sos számára készítünk? Nincs sok tenni valód mint elküldeni erre az e-mail címre a neved és a fényképed:) A fényképen tarts egy kis papírt,táblát a kezedben amire ez van írva: #5SOSFAMHUNGARY

E-mail cím: kocsis682@gmail.com 

A videóban mindenki neve fel lesz tüntetve:)! Írjátok meg milyen névvel szeretnétek bekerülni a videóba:) Köszönöm a figyelmet!!! :) Beküldési határidő: 2015.05.10!!!

Revenge started

Sziasztok:)) Mostmár wattpad-on is elérhetőek a részek:) http://www.wattpad.com/myworks/37632647-amn%C3%A9zia

9.rész

Végre vége volt ennek az egésznek Calum és köztem de valahogy úgyéreztem,hogy ennek lesz még folytatása.A nappaliban senki nem vette észre ahogy Cal átszelelt bosszús léptekkel.Ashtonnal beszélnem kellett.
-Figyelj Ash.-Sétáltam felé.-Sajnálom ahogy viselkedtem és ne haragudj rám.Mostmár megígérem minden rendben lesz.-Tüsszentettem egyet ami köhögésbe fulladt.Mire nagyjából helyre állt a navigációm már kétoldalról Luke és Mike fogott.
-Semmibaj!-nyomott egy puszit a homlokomra.-Viszont most azonnal sipirc az ágyba!-Nem ellenkeztem vele.A két fiú felkisért a lépcsőn egészen a szobámig.
-KITALÁLTAM VALAMIT!!!-Kiáltott fel Mike lelkesen.-Tartsunk mese maratont!Hozok popcornt és egy halom mesét.Mitszóltok?-Semmi kifogásom nem volt ellene.Ez még mindig jobb mint egyedül gubbasztani a szobámban.
-Nagyon jó ötlet Mike!-arcon pusziltam hálám jeléül.
-Szerintem is jóötlet Mike.-Felém fordult.-Én bekísérlek a szobádba, Mike te pedig csinálj popcornt.
-Persze minden piszkos munka rám marad!-forgatta szemeit.
-Te ne panaszkodj!-mordult rá Hemmo-Te puszit is kaptál.
-Jajj fiúk nyugi!Luke büntiből te csinálsz popcornt és Mike kísér be a szobába.Mindenki a dolgára!
Mint egy hat éves kisfiú aki épp megsértődött úgy ment le a lépcsőn Luke.
-Köszönöm Michael.-Néztem rá hálásan-Mindent köszi.
-Ugyan!-Mosolygott azzal a tipikus Mike vigyorral.-De ugye tudod,hogy ezzel nincs vége ennek az egésznek Cal és közted?-Pár perc csönd telepedett ránk.
-Sajnos sejtem...-Hajtottam le a fejem.-Mike?Ugye segítesz nekem vissza emlékezni,hogy miért akart engem bántani Cal?
-Persze,hogy segítek.-Komorodott el arca.-De először arra kéne rájönnünk,hogy mikor bevillant valami miket csináltál.-Pár percet gondolkodtam,hogy mit is csináltam mielőtt elájultam.
-MEGVAN!-felcsillant a fiú szeme-Minden egy érintéssel,egy ismerős illattal vagy épp egy képpel kezdődik.
-Ez az!Talán ha...-forgatta szemét-nem nem ezt nem csinálhatjuk!
-De Mike muszáj...értem és értetek.Ezért lettem olyan ideges mikor Cal hozzámért.-Ökölbe szorított kezeit megfogtam mire ő felém nézett.
-Üss meg Mike...meg kell tenned.-szemei kikerekedtek.
-De Hanna soha...érted soha nem tudnálak bántani!
-Most muszáj lesz...-Komódosan álltunk fel és egymás szemébe néztünk.-És most pofozz meg.
-Nem lehet...én-Felment bennem a pumpa-Mike megkértelek rá,hogy tedd meg!Ha ezt nem csináljuk végig nem tudunk meg semmit!Tedd meg!-Hahotázott párat de nem ütött meg.Megpróbáltam felbőszíteni.-Gyáva vagy Mike!Egy áruló! Gyűlöllek téged és nem csak én hanem a többiek is.-Arcán végigsöpört a harag.Szemei tűzben égtek kezei pedig ütésre készek voltak.Gondoltam még ráteszek egy lapáttal,hogy biztosra menjek.-Tudod valami borzalmas a hajszíned!Utálom a kéket úgy mint téged!-Ennyi kellett csak neki és betelt a pohár.Hangos csattanás hallatszott a szobában.Én a földön landoltam az ütéstől.
-TE NORMÁLIS VAGY?-Rontott be a szobába Luke aki a döbbenettől a tálat is kiejtette a kezéből.-Jól vagy Hanna?-Segített fel a földről.
-Luke hallgass meg!-Próbált magyarázkodni de Hemmo lökdösni kezdte.
-Miért tetted ezt?Egy nőt nem ütünk meg!Nem vagy férfi!
-Én nem vagyok férfi?Ha tudnád ki ütötte meg el sem hinnéd.
-Micsoda???-Nem bírtam tovább.Arcom égett a pofontól de a józan eszem még megmaradt.
-ELÉG!Mindenki higgadjon le a bús picsába!Most pedig mindenki leül a seggére és végighallgatja az egészet.-Luke szúrós szemmel nézte Cliffordot.-Kezdve veled szőke herceg.
Hogy elkerüljem a további verekedést a szoba két sarkába ültettem a 2 vadállatot és elkezdtem mesélni Lukenak mindent.Azt is,hogy direkt idegesítettem fel Cliffordot ,hogy megüssön.
-Uramistan...-a mese végére érve már Luke mindent tudott de megkértem.hogy tartsa az egészet titokban.
-Sajnálom Hanna a pofont.-Fordult felém Mike.
-Én kértem!Nincs okod szabadkozni.
-Még ha emlékeznél valamire mondhatnád ezt...de még csak nem is ugrott be neked semmi.-Odasétáltam hozzá és a széke mellé guggoltam.
-Még ha nem is történt semmi akkor is megtetted mert én kértem.-Fejét elfordította.-Héy!Igaz barát vagy!-Mosolyogtunk egymásra.
-De hogy lehet,hogy nem emlékszel semmire ezek után?-szólt a hátam mögül az ismerős hang.
-Nem tudom...-Álltam fel és vele szembe fordultam.
-Én tudom...-Pattant fel Mike.-Mikor emlékeztél mindig más érintett meg.Igaz?Talán csak az kell,hogy ő tegye ugyanezt.-Elgondolkodtató volt az amit mondott.
-Nem!Én ebbe nem megyek bele!Még egyszer nem!
-Luke higgadj le...Igaza van.Végig kell csinálnunk.Meg kell tudnom mindent.-Hosszas csend után Luke törte meg a csöndet.

-Bocsánat.Sajnálom,hogy azt hittem direkt ütötted meg Hannát.-Nyújtott kezet Hemmó.
-Én sajnálom,hogy egyáltalán megtettem...mégha az ő kérése is volt.-és kezet fogtak.Neméppen a legszokványosabb módon mivel valahogy (az isten tudja,hogy) a földre került mind kettő.
-Na srácok hamár úgyis a földön vagytok akkor szedhetjük a popcornt.Nemigaz?-Húztam fel szemöldököm és mosolyogtam rájuk karba tett kézzel.
-Nekem van egy jobb ötletem.-Szólt Clifford és egyből a földre rántott.
-POPCORN CSATA!!!-Üvöltötte el magát a szőke.Ezzel vette kezdetét a Popcornok Háboruja.

Köszönöm a figyelmet:) Néhány bíztató kommentet hagyjatok:) https://www.youtube.com/watch?v=txJGz8xVfmI&feature=youtu.be