WHAT???!!!Nem nem....ilyen nem létezik.Nem lehet,hogy ő az.Talán jobb lenne ha szólnék valakinek...de akkor tök hülyének nézne mindenki.Talán jobb lenne ha elfelejteném...igen ez az elfelejtem és minden jó lesz!Nyugtattam magam ezzel a pár sorral de legbelül féltem.Már értettem miért lettem ideges íz érintésétől és,hogy miért ilyen furcsa...de mégsem mondhattam senkinek semmit.A kanapén ülve idegesen birizgáltam egy kilógó cérnaszálat a nadrágomból.A konyhából édes illat szűrődött ki de nem volt kedvem oda menni.A nap erős fénye szinte átjárta egész testem.Fejemet a kanapéra döltöttem és lehunyt szemmel elmerültem a gondolataimban.Pár percig teljes nyugalomban ültem de valaki fölém hajolt és édesen nyomott egy puszit a homlokomra.
-Gyere kajálunk!-a hang lágy volt.Hangja tele volt szeretettel,törődéssel és mégis parancsoló volt a hangja.Jókislány módjára követtem és leültem mellé az asztalhoz.Gyönyörűen volt megterítve de csak 2főre.
-Csak mi eszünk?-Fordultam felé a villát birizgálva.
-Látsz itt valakit rajtunk kívül?-csönd lett-Na látod.-Oké...nem kellett volna ennyire letolni miatta.Kezemmel az államat támasztottam és néztem ahogy a szőke konyhatündérkedik.Elmerültem a mozgásában.Mire észbekaptam addigra Luke már kész volt.
-Tessék.Jóétvágyat!
-Köszönöm!Neked is.-Mosolyogtunk egy sort egymásra és jóízűen falatoztuk a kész ételt.Én őszíntén szólva enni sem bírtam nagyon folyton csak azon kattogott az agyam,hogy aki meg akart ölni az velem egyházban lakik és mi van ha újból bepróbálkozik?
-Valami baj van?-Nézett rám kerek szemekkel Luke.
-Nincs semmi jól vagyok tényleg csak nem vagyok annyira éhes.-A tányéromat néztem és próbáltam pár falatot lenyomni a torkomon.Nem tudtam elmondjam-e neki a dolgot.
-Hát jó de ha nem eszed meg magadtól megetetlek.-Hirtelen felnéztem rá és tágra nyílt szemekkel néztem ahogy egy falat ételt felém tol a villámmal.
-Itt jön a repülő!-Vigyorgott azzal a zavarba ejtő mosolyával.Próbáltam elhúzni a fejem de a tekintete magához vonzott.-Ügyes kislány.-Tette le a villát az elégedett képével.
-Luke...-Szóltam hozzá félénken mire tekintete rám szegeződött.
-Tessék.-Szólt felém.
-El kell mondanom valamit...De félek,hogy hülyének néznél.-kis szünet
-Sosem néznélek hülyének.Mond mi nyomja a szívedet !-Kezemet óvatosan megfogta és mélyen a szemembe nézett.
-Én...-mielőtt elkezdtem volna a mondani valóm betoppant Mike.Igen neki is igazán most kellett megjönni mikor épp egy bizalmas beszélgetést folytatnék Lukkal.
-Mi ez a nagy csend hírtelen?-Mosolygott ránk Mike aki látszólag valamit forgatott a fejében.

-St!!Még Ash meghallja egész reggel ezzel basztat!-Gyorsan magához fogott egy zacskó ropit majd felszaladt a szobájába.Nagy kuncogásban törtünk ki mindketten mikor hallottuk az ajtó csapódását.
-NEM LÁTTÁTOK MIKEOT?-Kiáltott zihálva Ash aki látszólag már mindenhol kereste Mikeot.
-Nem.De mintha valaki elszaladt volna a medence felé.-Szórakoztam kicsit a bátyámmal.
-Gonosz vagy-Fordult felém Luke.
-Ennyi kijár nekem.Lassan már 19 éve boldogít-Miután mindenki elment elpakoltunk és kimentünk a teraszra.Egymás mellett álltunk.Nem kérdezett rá mit akartam mondani de én sem akartam már utólag elújságolni neki a hírt.
-Na srácok nem megyünk valahova?-Karolt át mindkettőnket Cal.Luke rám nézett kérdőn és én bólintottam egyet.
-Menjünk!De hova akarsz menni?-Vette le válláról Cal erős kezét.
-Jól hallottam együnk valahova?-Szólt Mike a felettünk lévő erkélyről.
-Igen füles bagoly megyünk.-Viccelődtem vele.
-Menjünk moziba!-Jött ki Ash a házból.-Hé Mike szívem nem kéne valamit csinálnod?-Nézett rá csábos szemekkel.
-De drágám most éppen moziba kéne mennem!-Csavargatta kusza haját.
-Jó srácok elég lesz!Mindenki készülődjön nyomás.-Kikászálódtam a fiúk közül és karba tett kézzel figyeltem ahogy bemennek készülődni.
-Igen is főnök!-Nyomott Ash puszit az arcomra.
-Főnök asszony!-Álltam elégedett képpel előtte.Gyorsan mindenkit feltereltem a szobába.Tiszta birkapásztornak éreztem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése